Autogén tréning

Számtalan emberrel találkoztam már, aki azt állította, hogy képtelen megtanulni relaxálni, pedig annyiszor próbálta már. Töltött le hanganyagokat, vezetettt imaginációkat hallgatott, agykontrolozott, de valahogy nem sikerült megtanulni elengednie magát. 

Úgy tapasztaltam, hasonló hibákat követtek el a relaxáció tanulása során:

  • parancsra próbáltak ellazulni ("Lazuljon el a kezem! Most!")

  • nem kétszemélyes helyzetben tanulták meg a relaxációt, ezért nem kaptak visszajelzést, hogy hogyan haladnak

  • csak a testre/lélekre/gondolatokra koncentráltak, de nem mindegyikre

  • hamar feladták a próbálkozást

  • nem jegyezték fel a haladásukat

  • nem tudták, mit "kellene" érezni

  • és nem, és nem, és nem tudtak megszabadulni a zavaró gondolatoktól!

 

Az általam tanított autogén tréning az egyik legrégebbi, legtöbbet kutatott és oktatott relaxációs módszer, kiválóan használható a testi/lelki/szellemi harmónia megteremtésére, stresszkezelésre, önismeret fejlszetésre, és kiküszöböli a fent említett problémákat.

 

Nem könnyű megtanulni, de ha sikerült (és sikerül), akkor egy egész életen át miénk lesz ez a nagyszerű módszer!

 

 

Az autogén tréning Johannes Heinrich Schultz (1920) német pszichiáter nevéhez fűződik, s a relaxációs terápiák közé tartozik.
Az autogén tréning (AT) saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlás, mely során testi és lelki működéseinket szabályozni, uralni vagyunk képesek, aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően.

Minden nap kb. 15 percet vesz igénybe, reggel, délben és este. Az AT  15 alkalom alatt elsajátítható módszer. A relaxációs terápia hetente, esetleg kéthetente egyszer 45 perces órák keretében történik. A terápiás órák közti időben naponta kétszer 10 perces otthoni gyakorlás szükséges.

 

Autogén tréning hatásai

 

Az autogén tréning eme hatásait az elmúlt hét évtizedben elvégzett empirikus tudományos vizsgálatok százai igazolták, ahogy a testi-fiziológiai hatásait is:

 

  • testi és lelki ellazulás és kikapcsolódás,

  • önuralom,

  • a negatív hatások (pl. félelmek) tompítása,

  • teljesítménynövelés (koncentrációs képesség, memória képességek),

  • a tulajdonképpeni autonóm testi funkciók önszabályozása (pl. vérkeringés),

  • fájdalom csökkentése,

  • nagyobb önrendelkezés,

  • nagyobb önkontroll és önkritika.

  • pulzusváltozások,

  • testhőmérséklet-változások,

  • az izomzat ellazulása,

  • általános jó közérzet,

  • érzelmi stabilitás,

  • önbecsülés,

  • elégedettség az élettel 

  • általános testi/lelki/szellemi kiegyensúlyozó hatás