top of page

Stresszkezelés

 

 

 

A stressz eredetileg a testnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt, és ebben sok igazság van, hiszen nem csak a rossz, de a váratlan jó dolgokra is reagál a szervezetünk feszültséggel. 

Evoluciósan fejlődött ki a stresszválasz, arra jó, hogy egy váratlan eseményre mozgósítani tudjuk a szervezetünk tartalékait, menekülni vagy támadni tudjunk, ha szükséges. Ez rövid távon életmentő, hosszú távon viszont nagyon kimeríti a szervezetet.

Nem véletlen, hogy a mai rohanó világunkban a stressz is mást jelen már, „folyamatos feszültséget” vagy „tartós idegességet”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

 

 

 

Mi okozza a stresszt?

 

A leggyakoribb stresszt okozó események Holmes és Rahe kutatásai alapján:

 

ÉLETESEMÉNYEK

 

Gondoljon vissza az elmúlt évére, és jegyezze fel, hogy a következő események közül melyek fordultak elő Önnel. Azután adja össze az így kapott események pontértékeit!

 

  • Házastárs halála 100

  • Válás 73

  • Különélés 65

  • Közeli családtag halála 63

  • Baleset, sérülés 53

  • Házasság 50

  • Állás, munkahely elvesztése 47

  • Kibékülés házastárssal 45

  • Nyugdíjazás 45

  • Családtag betegsége 44

  • Terhesség 40

  • Szexuális problémák 39

  • Új családtag befogadása(születés, örökbefogadás) 39

  • Üzleti problémák (fúzió, átszervezés, konkurencia, stb.) 39

  • Nehézséget jelentő változások az anyagi helyzetben 38

  • Egy jó barát halála 36

  • Házassági konfliktusok 35

  • Nagyobb adóságok 32

  • Új munkakör 29

  • Gyermekek elköltözése otthonról 29

  • Problémák anyóssal, apóssal 29

  • Iskolai képzés kezdése vagy befejezése 26

  • Döntő változások az életfeltételekben (házépítés, felújítás, lakáskörülmények romlása) 25

  • Konfliktus a főnökkel 23

  • A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20

  • Költözés, lakóhelyváltozás 20

  • Döntő változás a szabadidő eltöltésének módjában vagy terjedelmében 19

  • Döntő változások a társadalmi életben (meghívások, koncert, színház, stb.) 18

  • Döntő változás az alvási szokásokban 16

  • Döntő változás a családi összejövetelek számában 15

  • Jelentős változások az étkezési szokásokban 15

  • Üdülés 13

  • Karácsony 12

A kutatási eredmények szerint:

  • 150 fölötti pontértéknél: Már érdemes a stressz-oldás módszereinek némelyikét rendszeresen gyakorolnia!

  • 300 pont fölött:Ennek szükségességére már néhány stressz tünet is felhívja a figyelmét.

 

 

 

 

 

Mitől függ, mennyire stresszes egy esemény?

 

  • Traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. 

  • Befolyásolhatóság – Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg.

  • Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.

  • Próbatételek – Például a vizsgák az iskolában.

  • Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.

    • Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat míg a saját lábunkon való megállás az érettség jele.

    • Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség

    • Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése

    • Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség

​​

 

​​És ha már tudjuk, hogy túl sok a stressz, mi a teendő?

 

Több mód is adódik, amivel stresszt lehet kezelni. Foglalkozhatunk a stressz szervezeti hatásainak csökkentésével, valamint az érzelmi állapot kiegyensúlyozásával, vagy tanulhatunk olyan készségeket, amik a konkrét problémát segítenek kezelni, illetve megtanulhatjuk, mikor mire van inkább szükség.

Minél több módszert ismerünk, annál könyebb dolgunk van a megfelelő kiválasztásával.

bottom of page