Erzsébet
Szakpszichológus
Vizinger
Szorongás, pánik
Szorongás
IdÅ‘nként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesÃtÅ‘képességet.
Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. KognitÃv, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, aggodalommal járó szorongást, ami olyan mindennapos érzés, amely azonosÃtható külsÅ‘ ok nélkül is létrejön.
A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre.
Testi tünetek kÃsérhetik. Ilyen lehet: szÃvdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság.
Érzelmi összetevői: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata.
Pánik
Különösen jellemzÅ‘ szorongásos probléma manapság a pánikzavar, amely szorongásos reakciók összetorlódása rohamszerűen. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szÃvdobogás, izzadás. 10 perc alatt tetÅ‘znek a rohamok, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Gyakori a megÅ‘rüléstÅ‘l és az önkontroll elvesztésétÅ‘l való félelem. Sokszor azt hiszik a kliensek, hogy a szÃvükkel van probléma, és hogy éppen szÃvrohamot kapnak egy-egy pánikroham alatt.
​A szorongásos megbetegedések rendkÃvül gyakoriak napjainkban, és sokszor minden maradványtünet nélkül rendezÅ‘dnek.
Leghatékonyabb a komplex kezelés, mikor a gyógyszeres kezelés mellett a kliens pszichológusi segÃtséget is igénybe vesz, amivel nem csak a tünetek, hanem az okok is megszűnhetnek.